Mellik Béla
Edzésem története:
1983-ban kezdődött! Akkor Shito Ryu karatéval kezdtem a tanulmányaimat. Edzőm Jessus de Matilde Pitty Hernandez, rövid nevén MATI aki Miskolcra hozta a karatét. Csodálatos és fárasztó edzések voltak. Citrom sárga, majd narancs sárga övig csiszoltam a karate tudásomat.
1985-ben egy könyvesboltban vásároltam meg Kelemen István shihan JU JUTSU című könyvét. Ez a könyv volt az indíttatás. Kerestem Ju Jutsu klubot, de Miskolcon még nem volt. Így továbbra is a karate edzéseken vettem részt. 1986 május 09-én azonban az első Ju Jutsu edzés kezdődött. Edzőm Szoboszlay Lajos volt, akin keresztül a Kelemen Shihantól tanulhattunk. Már abban az évben részt vettem a mártélyi edzőtáborban ami hosszú időre meghatározta az érdeklődésemet. Tudtam hogy jó helyre és jó mesterekhez kerültem ismét.
1987-ben sikeresen vizsgáztam sárga övre:
Ez az első oklevelem a vizsgáim közül, mai napig emlékszem arra a csodás napra.
1988-ban aztán a zöld öv vizsga következett a mártélyi edzőtáborban. Ebben az időben már rendszeresen jártunk fel a központi dojo edzéseire péntekenként. Majd a dojóban alvás után a szombati napon edzettünk tovább. Így teltek a hetek, hónapok.
1990-ben a katonaság után ismét a dojóban voltam. Akkor szakadt több darabra a miskolci ju jutsu élet. A klubok átkerültek új helyre: Kazincbarcika, Szerencs, Miskolc. Én újra Szoboszlai Lajosnál találtam magamat. Feleségemmel minden héten szerdán Szerencsre, pénteken meg Tiszalúcra jártunk edzésre.
1991-ben kék övet, majd 1993-ban barna övet szereztem. Lajos tanácsára 1994-ben megnyitottam az első edzőtermemet Miskolcon a Bulgárföldi Általános iskolában. Néhány lelkes tanítvány oktatásával elkezdődött az edzői munkám. Az akkori kezdők közül a kitartóbak ma már többen fekete övesek. Pintér László barátommal a nyolcvanas évek végén már próbálkoztunk a tradícionális Japán ju jutsu megismerésével. Soha nem értettük, hogy miért nincs a mi szövetségünknek Japán tagsága. Az edzéseken Japánul számoltunk, a technikáknak Japán neve volt de mi kerestük a Japán utat, a Japán mestereket is.
1995-ben 1. danos fekete öves lettem. Akkori mesterem Szépvölgyi Géza lévén először edzhettem együtt Japán nagymesterekkel. Újra kezdőnek éreztem magam. A mozdulatok, a szellemiség, Sato sensei technikái egy új utat mutattak meg nekem. Tudtam hogy ezen az úton kell tovább haladnom.
Az újabb találkozón a 1997-ben 2. danos vizsgát tettem Budapesten. Jun Osano, Keiji Tose, Kurt Schoffman, Shizuja Sato és Szépvölgyi Géza előtt. A szeminárium alatt ismertem meg Jun Osano Shihant a mai és egyben legnagyobb mesteremet. Az ő technikái a valódi tradicók és a precíz tudás kimeríthetetlen tárháza az ami immár hosszú évek óta utat mutat nekem.
1998-ban aztán Japánba utaztam a tudás kibővítésére. Ezután már rendszeresen jártam Japánba az én szívem második hazájába.
1999-ben harmadik danos vizsgámat már Tokyóban tettem le. Ezen a látogatáson egyébként a World Contest-en a világbajnokságon 2. helyezést értem el. Tudtam, hogy első is lehettem volna. De megnyugtattak, hogy Japánban csak Japán lehet a bajnok.
2000-2001-ben az USA-ban folytattam a tudás elmélyítését. Ebben az időben a fizikai erőmet is igyekeztem magasabbra emelni. Visszatérve az Egyesült Államokból egy új teremben az első saját dojó-ban kezdtük az edzést a tanítványokkal. Csodálatos volt, hogy a nap 24 órájában a miénk volt a terem. sokat edzettünk és sokat fejlődtünk is.
Ismét Japán látogatás, majd a 2003-ban a Tokyói 4. danos vizsga következett.
2006-ban aztán már a tanítványaimmal utazhattam ismét a szigetországba, ahol 5. danos vizsgámat tehettem le a shihankai engedélyével. Ezen az úton végre a tanítványaim is találkoztak a Japán hagyományok eredeti helyszíneivel, a stílusunk bölcsőjével. Jó volt ott edzeni ahol évszázadokig szamurájok koptatták a tatamit. Ezeken a ma már múzeális helyeken csak ritka kivételes alkalommal léphetnek fel külföldiek. Szerencsére nagymesterünk Osano shihan révén alkalmunk nyílt erre is.
2010-től már nemzetközi szinten is versenyeztünk. Világbajnokságot nyertünk több alkalommal. Ezen az úton haladva fejlődünk a mai napig.
ALAPELVEM: KÉT FAJTA HADVEZÉR VAN. AZ EGYIK AZT MONDJA A SEREGÉNEK: ELŐRE, A MÁSIK VISZONT AZT UTÁNAM. ÉN A MÁSODIK TÍPUSHOZ TARTOZOM!
